Ki a problémagazda?

Probléma tulajdonosának azonosítása konfrontáció során

Konfrontáció során korábbi tapasztalatokból kiindulva reagálunk, így néha elhamarkodottan, máskor jól megfontoltan igyekszünk megoldást találni a problémákra. Thomas Gordon viselkedés ablak módszere segít ebben a kérdésben eligazodni.

“A konfliktuskezelés egyik legfontosabb eszköze: hagyd abba, hogy tagadod valaki más igazát. Én imádom a jó marhanyelvszendvicset. De a barátom azt kérdi: “Hogy tudod ezt megenni? Rosszul vagyok, ha csak rágondolok.” Kinek van tehát igaza? Neki, a saját szempontjából, és nekem is a sajátomból. Nem kell érvelni. Nem kell lemondani az igazadról – és légy szíves ne is mondj le róla soha! A szabadság ott kezdődik, hogy elengeded, hogy igazad legyen!” (Eger, 2020:79).

De mindenek előtt elgondolkodunk, hogy mi is valójában a probléma okozója? Milyen érzéseket vált ki? Továbbá feltevődik az a kérdés is, hogy kié a probléma? Bizonyára mindannyian találkoztunk már olyan helyzettel, hogy nem tudtuk azonnal beazonosítani a problémagazdát. Thomas Gordon (2010) erre a kérdésre a viselkedés ablak módszerét javasolja. Ezt a módszert bármilyen konfrontációs helyzetben lehet alkalmazni, legyen az otthon, az iskolában esetleg egy táborban. Rávilágít arra, hogy kinek a problémájával állunk szemben, és ennek a ténynek a tudatában hogyan cselekedjünk. 

Viselkedés ablak

Képzelj magad elé egy ablakot, amelyen kitekintve az összes lehetséges viselkedést látod és hallod, amit mások tesznek vagy mondanak. Az ablakot oszd vízszintesen két részre a felső rész lesz az, ami számodra elfogadható viselkedés, míg  az alsó részbe kerülnek azok a viselkedések, amelyek az elfogadhatatlan kategóriába sorolhatóak. 

Az ablak felső részét további két részre oszd. Az elfogadható viselkedések egyik része (a legfelső rész) tartalmazza azokat a viselkedési mintákat, amelyek számodra nem okoznak problémát, azonban megtörténhet, hogy jelzésértékkel rendelkeznek, amelyek figyelmeztetnek, hogy a másiknak problémája van. Például a munkatársad zokog vagy azt mondja a barátod, hogy az emberek túl kritikusak és túl sokat várnak tőle, különösen a családja (Gordon, 2010:32). A másik rész az a terület, ahol sem neked, sem a másik félnek nincs problémája. Például a szomszédod elmesélte, hogy elhagyta a cigit (Gordon, 2010:32).

Az elfogadhatatlan viselkedések ablakrészében olyan viselkedések tömörülnek, amelyek akadályoznak vagy negatív hatással vannak rád és szeretnél változtatni rajtuk. Például a főnököd zárás előtt egy csomó sürgős munkát ad (Gordon, 2010:32). 

Másnak van problémája.

Nincs probléma a kapcsolatban.

Nekem, vagy nekünk van problémánk.

A probléma azonosítása

A problémagazda meghatározásának legalapvetőbb mozzanata, hogy analizáljuk kinek van rossz érzése. Akiben negatív, rossz érzések halmozódtak fel, az övé a probléma és csakis ő lesz képes megoldani azt. Így hiába is próbáljuk más gondját megoldani, ezzel a cselekedettel nagy eséllyel rosszabbat teszünk. Jane Nelsen a következőképp fogamaz: “A talpraesettség és kompetencia érzését, és a vele járó készségeket igen nehéz elsajátítani, ha a szülők állandóan megmondják a gyereknek, mit tegyen.” (Nelsen, 2013:17).

Csak egy egyszerű példával szemléltetve, ha egy szülő megold minden problémát a gyermeke helyett, akkor azt a célt éri el, hogy állandóan függeni fog tőle. Ha a hétköznapokat vizsgáljuk, megfigyelhetjük, hogy a szülők bekötik gyermekeik cipőfűzőjét. Ez a cselekedet valójában nem tűnik számottevőnek, de mégis hosszú távon negatív következménye van. Hogyan is? Úgy, hogy a gyermek nem szorul rá, hogy elsajátítsa a cipőfűző kötés technikáját, és idővel egyre nehezebben lesz képes elsajátítani, önállóan megkötni. Ez az úgynevezett “helyette csinálni” effektus, és amire hangsúlyosan felhívja a figyelmet Gordon:

“Vigyázat a segítség bármikor visszaüthet!” (Gordon, 2010:33).

  A szülők, pedagógusok és vezetők mind igyekeznek a Biblia halászat példája szerint nevelni: “tanítsd meg az embereket halászni, s ellátják magukat”. Milyen egyszerűen is hangzik ez így, igaz? A Kaleidoscope vállalkozás egyik legfontosabb módszereként alkalmazzuk ezt a technikát. Kihívás elé állítjuk a résztvevőket, ami tekinthető egy problémának is, amelyet a közösségnek meg kell oldania. Közben rengeteg konfrontációval találják szembe magukat, néha lehetetlen küldetésként élik meg a kiadott feladatot és mind e közben a programvezető nem avatkozik be, hiszen nem az övé a probléma. Értő figyelmet tanúsít, így segítve a közösséget. Aki vett már részt tevékenységeinken, gondoljon vissza arra, hogy mit élt meg legnagyobb kihívásként.

Javaslat

Egyik-másik helyzetben, hogy hogyan reagáljunk és oldjuk fel a konfrontációt Thomas Gordon a következőket javasolja: 

• Amennyiben a másik személynek van baja értő figyelmet kell tanúsítani.
• Ha neked van problémád, akkor én-közléssel érdemes kommunikálni.
• Amennyiben mind a két félnek problémája van akkor a korábban említett értő figyelem és én-közlés technikáit váltogassuk.

Az elfogadható és elfogadhatatlan viselkedések között meghúzodó vonal nem egy állandó helyzetben van, ugyanis megtörténhet az, hogy amit egyszer elfogadhatónak ítélünk meg a következő helyzetben már elfogadhatatlanná válik. Ezt három tényező befolyásolja: mi magunk, a másik személy vagy a környezet. 

1. mi magunk – ez nincs kapcsolatban mások tetteivel vagy szavaival. Például egy tanár esetében a reggeli órák, amikor még vidám és kipihent könnyebben telnek, a viselkedések többsége elfogadható. Ezzel szemben délután, amikor már fáradt és leharcolt sokkal több minden válik elfogadhatatlanná. 
2. másik személy – másként érzünk az egyik, mint a másik ember iránt. Ugyan azt a viselkedést másként értékeljük különböző személyek esetében. 
3. környezet – mindennek megvan a maga helye és ideje – a nem megfelelő idő és helyen történő viselkedések elfogadhatatlan besorolást kapnak, hiába, hogy azt más körülmények között az elfogadhatóba kategorizálnánk (Gordon, 1994). 

Arról, hogy mi is az és hogyan kell alkalmazni az én-üzenetet és az értő figyelmet a következő részben fogunk részletesen írni. Addig is ajánljuk, hogy egy konfrontációs helyzetben rajzoljuk fel magunk elé gondolatban a viselkedés ablakot, azonosítsuk be, hogy kié a probléma és legyünk empatikusak úgy a másik félhez, mint magunkkal szemben is.

Bibliography

Eger, E. E. (2020): Az ajándék. 12 életmentő lecke. Open Books, h.n. 

Gordon, T.; Burch, N. (2010): Emberi kapcsolatok. Gordon Kiadó Magyarország, h.n.

Gordon, T. (1994): A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektive Kiadó, Budapest. 

Nelsen, J. (2013): Pozitív fegyelmezés. Reneszánsz Könyvkiadó Kft., Budapest.