Az értő figyelem módszerének elméleti és gyakorlati háttere

A probléma gazdájának felismerését követően feltevődik a kérdés, hogy mi a következő lépés, mit kell tennünk? Thomas Gordon a következőket javasolja: értő figyelem, én-közlés és a két technika váltogatása.

Előző bejegyzésünkben részletesen kifejtettük a viselkedés ablak módszerét, amely segítségével beazonosíthatjuk egy probléma esetén annak tulajdonosát. Ebben a bejegyzésben az értő figyelem módszerét vesszük górcső alá, amely alkalmazásával közelebb kerülhetünk az emberek közti kommunikáció céljához. Ez nem csupán azt foglalja magában, hogy hogyan érthetjük meg jobban a másik személyt, hanem azt is, hogy hogyan alakíthatunk ki minőségibb kapcsolatokat embertársainkkal. 

Az irodánk gyakran hangos a nevetéstől és eszmefuttatásoktól, azonban többször megtörténik, hogy véleményeink ütköznek egymással. Ilyenkor kapásból megpróbáljuk meggyőzni egymást a saját igazunkról. Ahogy egyre több időt töltünk egymással egyre inkább sikerül elsajátítani az értő figyelem módszerét is, amely segítségével még inkább megérthetjük a másik érzéseit és gondolatait, így hozunk meg olyan döntéseket, amelyekben emberileg senki sem sérül.

“Ha problémád lesz értő figyelemmel foglak hallgatni, hogy segíthessek megtalálni a saját megoldásodat. Tiszteletben tartom jogodat saját meggyőződésedhez és értékeidhez még ha különböznek is az enyémtől.”  

(Thomas, 2010:5)

Az empátia

Az értő figyelem egyik alappillére az empátia. De mit is jelent az empátia? Thomas Gordon egyértelműen hangsúlyozza azt a hibát, amelyet a hétköznapokban elkövetünk, mégpedig azt, hogy összekeverjük a szimpátia szó jelentésével. Az empátia fogalom megértéséhez csupán csak annyit kell tisztáznunk magunkban, hogy a partnerünk által mondott gondolatokból mit és hogyan értettük meg. Fontos figyelemmel lenni arra, hogy mit érezhet, mit gondolhat a ki nem mondott szavak mögött, de mindenek előtt a pontos megértés érdekében mondjuk vissza az elhangzottakat saját értelemzésünkbe, ezáltal is visszaigazolást nyerve. Továbbá az empátia egyik fontos feltétele a nyitottság, úgy a befogadó, mint a küldő részéről is. Nehéz úgy megérteni bármit, ha nem vagyunk nyíltak, ha szeretnénk, hogy megértsenek próbáljuk több perspektívából megvilágítani a dolgokat.

A megértés egyik alappillére, hogy nyitottak legyünk, de Gordon további tényezőkre is felhívja a figyelmet, mint:

  • valószínű, hogy nem tanácsért, vagy teljes személyiségük elemzéséért fordultak hozzád. Legtöbb esetben mindössze egy beszélgetésért, megértésért keresik egymást az emberek, mintsem azért, hogy azonnal “segítséget” kapjanak (a segítség szó alatt a kéretlen segítséget értjük);
  • mindenkinek szüksége van arra, hogy meghallgassák, jelen esetben erről szól ez a blogbejegyzés, Thomas Gordon könyve alapján;
  • tudtad, hogy a gondolatokat és érzelmeket nem tudjuk közvetlenül kommunikálni? Annyira egyszerűnek tűnik. De a valóságban kiderül, hogy a boldogság nekem és neked mást jelent. Így ezt kommunikálni sem valami könnyű;
  • mindenki beszél és beszél, de egy nagyon fontos kérdést megfogalmaz Gordon: “vajon figyel valaki?”;
  • figyelünk a rádióra, tévére. Hallgatunk a barátainkra, hallgatunk zenét és hallgatunk a kollégákra, főnökünkre, beosztottainkra és a vevőinkre is. Mindenkire is hallgatunk. 

“De igazán halljuk is? Vagy csak hallgatjuk őket?” 

(Thomas, 2010:40)

5 odafigyelési módszer:

  1. maradj csendben – fogd be a szád, bár ez nagyon nyersen hangzik, mégis ez talán az egyik legfontosabb lépése az értő figyelem módszerének. Nem elegendő az, hogy ne beszélj, hanem gondolataidban is jelen kell legyél;
  2. figyelj a beszélőre – a következő lépésben hallanod kell azt, amit a beszélő mond neked. Fordulj felé, legyél nyitott testhelyzetben, nézz a szemébe és maradj az intim zónáján/személyes területén kívül (erről a következő blogbejegyzések egyikében fogunk írni);
  3. vajon tényleg figyelsz? – a harmadik lépésben a megerősítésé a főszerep. Honnan kéne tudnia a beszélőnek, hogy te gondolataidban nem épp valahol teljesen másutt jársz? Azzal tudod jelezni felé, hogy jelen vagy és figyelsz, hogy néha-néha visszaigazolsz “értem”, “igazán?”, “ahha”, fejbiccentéssel vagy épp hümmögéssel. Ne feledd “mindig kommunikálunk, akkor is, ha egy szót se szólunk. Egyedül akkor nem kommunikálunk, ha kómában fekszünk.” (Eger, 2020:54);
  4. nyílt kérdések –  van olyan eset, hogy nem szívesen/nehezen kezdenek bele mondandójukba az emberek, de egyértelműen látszik (gesztusaikból), hogy valamit szeretnének mondani. Nyílt kérdésekkel, beszélgetést indító mondatokkal tudjuk segíteni például “Gyere mesélj, mi van veled!”, “szomorúnak tűnsz. Szeretnél beszélni?”;
  5. visszatükrözés – a fenti lépések összessége még nem mutatja egyértelműen azt, hogy meg is értetted a beszélőt. Az utolsó lépés tehát a visszatükrözés. Az emberek kódokban beszélnek, ezért fontos megtippelni, hogy mi lehet a valódi üzenet. Mond vissza, amit értettél, kérdezz rá, hogy jól értetted-e. 

Bibliography

Eger, E. E. (2020): Az ajándék. 12 életmentő lecke. Open Books, h.n. 

Gordon, T.; Burch, N. (2010): Emberi kapcsolatok. Gordon Kiadó Magyarország, h.n.

2 Comments

  1. […] Gordon értő figyelem technikájának ismertetésekor öt olyan odafigyelési módszert mutattunk be, amelyek használata […]

  2. […] kellett beszélgessenek. Nyitottabb testtartást vettek fel, gyakrabban néztek egymás szemébe, értő figyelmet mutattak társuk irányába és az érzések közül is több pozitívat társítottak az ilyen […]

Comments are closed.