A SARS-CoV-2 vírus mellett megjelent cyberbullying járvány
Az erdélyi magyar középiskolás diákok hogyan definiálják az internetes zaklatás fogalmát, ismerik-e azt egyáltalán? A barátok száma befolyásolja-e, hogy valaki áldozattá válik? Milyen felületeken keresztül zajlik ez a zaklatási forma? Kérnek-e segítséget, ha igen kitől az áldozatok? Kik az zaklatók? Milyen következményekkel jár?
A világjárvány következtében online térbe szorult oktatás negatív tényezői között megjelent cyberbullying jelenségét vizsgáltam a második szintű pedagógia modult záró kutatásomban. Célom volt feltárni az iskolai zaklatás ezen típusának jelenlétét a térségben működő oktatási intézmények tanulói körében, ezáltal felhívni a figyelmet a problémára, annak hatására és megelőzésére.
A 2020-ban rendkívül hirtelenséggel kitört SARS-CoV-2 vírus következtében több hónapos karantén ideje alatt a tanulók nagymértékben kiszolgáltatottá váltak a zaklatókkal szemben. Ezt igazolja egy felmérés, amely alapján 2020. március-április hónapjaiban világszerte 70%-os növekedést regisztráltak az internetes zaklatás felerősödését illetően. Az online tér minden pozitív előnye ellenére is magával hordozza azt, hogy a különböző közösségi média felületeken (Facebook, Snapchat, Instagram stb.) fordul elő a leggyakrabban ez a típusú zaklatási forma (Décsi, 2021).
Meghatározás
Mielőtt a kutatás eredményeit ismertetném fontos tisztázni a cyberbullying fogalmát. Meghatározása szerint „egy szándékos, ismétlődő, agresszív cselekedetről vagy viselkedésről van só, ami egy csoport vagy személy ellen irányul és az információs technológiát használja eszközéül” (Smith és mtsai., 2008, Vandebosch és Van Cleemput 2008, idézi Jármi és Piros, 2017:275) „magában foglalja az áldozatról küldött, posztolt, és megosztott negatív, káros, megalázó és/vagy hamis tartalmakat, illetve ezekkel az információkkal az elkövető zsarolhatja az áldozatát” (Décsi, 2021).
Ennek a zaklatási formának a technológia fejlődésének köszönhetően egyre több formája fellelhető. Willard (2007) a következőket határozta meg:
- Lángháború (flaming): chat, sms, e-mailban történő erőszakos, becsmérlő üzenetküldés.
- Befeketítés (denigration): sértő, bántó videók/képek/szövegek posztolása.
- Kizárás (excluison): online csoportból való kirekesztés.
- Online zaklatás (cyberstalking): interneten keresztül történő zaklatás következtében az áldozat veszélyben érzi magát.
- Személyiséglopás (masquerading, impersonation): bántó, sértő tartalmak küldése más személyiségét ellopva.
- Kibeszélés (outing): intim, privát tartalmak közzététele online felületen az illető tudta és engedélye nélkül.
- Vidám pofozkodás (Happy Slapping): bántalmazásról készült képek/videók közzététele.
Forrás: N. Kollár K., Szabó É. 2017:275-279
Következmények
Az internetes zaklatás súlyosabb károkat képes okozni, mint az iskolai zaklatás. Abból kifolyólag, hogy a világhálóra kikerülő tartalmakhoz bárki hozzáférhet, így nem csupán az iskolai keretek között zajlik, hanem egy nagy közönség előtt. Egy egyszerű példával szemléltetve, míg az áldozat az iskolai zaklatás elől el tud menekülni (hazamegy az iskolából), addig az internetes zaklatás elől még a biztonságot nyújtó otthonában sem tud. Következményei között megjelennek a koncentrációs zavarok, tartós érzelmi és viselkedésbeli problémák, megjelennek a pszichés zavarok, mint a depresszió, súlyos szorongás, amelyek öngyilkossághoz is vezethetnek.
Következtetéseim
Kvantitatív kutatási módszert alkalmaztam, online kérdőíves adatfelvételt, amelyet 304 középiskolás diák töltött ki. Válaszaik alapján beigazolódott, hogy ez a “járvány” a térségünket sem kerülte el.
Négy hipotézist állapítottam meg, amelyek mentén kutattam:
H1.: Kevés jó baráttal rendelkező tanulók válnak az internetes zaklatás áldozatává.
H2.: Feltételezem, hogy a közösségi médiában zajlik az internetes zaklatás.
H3.: A zaklatók köre főként az áldozathoz képest felsőbb éves évfolyamokból kerülnek ki, mint a kisebb évfolyamokból.
H4.: Feltételezésem szerint a cyberbullying, vagyis internetes zaklatás nagyobb következményekkel jár az áldozatok tekintetében, mint az iskolai zaklatás önmagában.
Történetek
Mindenik esetében szakirodalom is alátámasztja a feltételezéseimet, de a kutatás eredményei is igazolják azokat. A negyedik esetében elhamarkodott kijelentés lenne a kapott válaszok alapján mérni a cyberbullying következményeinek súlyosságát. Azonban figyelemfelhívó céllal megosztok pár történetet, amelyek szemléltetni tudják a térségben jelen lévő internetes zaklatást:
A videójátékokban a leggyakoribb az internetes zaklatás, mivel lehetséges az élő beszélgetés. Mások sértő szavai bántani tudnak egyeseket, ami traumához is vezethet egy idő után. Ilyenkor van egy olyan opció, hogy némítás, de sajnos sokan ezt nem igazán használják, inkább hallani akarják, amit mondd vagy visszavágnak.
X. osztályos tanuló
Egy volt osztálytársammal történt ez, egy lánnyal. Egy fiú nagyon durván zaklatta Messengeren őt, szexuális jellegű képeket kért tőle és olyan szövegeket írt neki, hogy miket tenne vele, ha találkoznak. Azzal volt a probléma, addig zsarolta és fenyegette, hogy ha nem találkoznak akkor megosztja a képeket Facebookon, végül tényleg találkoztak, és a fiú megerőszakolta őt konkrétan, amit nagyon sokáig senkinek nem mondott el, majd ez olyan sokáig húzódott, hogy a lány öngyilkos lett, ez 2019-ben történt. Azóta se tudtam feldolgozni, hogy fajulhatott el eddig és hogy miért csak az utolsó pillanatban mert segítséget kérni.”
XI. osztályos tanuló
Régen kisebb koromban mikor lett Instagramon egyszer egy osztálytársam egy névtelen fiókkal elkezdett ijesztő üzeneteket írni. Megijedtem és letiltottam. Nagyon féltem, hogy vajon ez ki lehet, de szerencsére másnap az iskolába elmondta, hogy ő volt és ezt az egészet csak viccnek szánta.
X. osztályos tanuló
Nem olyan túlzottan durva dolog, viszont én bántalmazásnak vettem, amikor még viccből is egy percig egy olyan kép volt beállítva az osztály csoportba, amin én vagyok rajta, vagy amikor viccből rólam is beküldtek egy vicces képet az osztály csoportba bár igaz, hogy azt mindenkivel szokták. Vagy még esetleg ennek számít, amikor ki beszéltek egy Messenger csoportba, amiben nem voltam benne.
X. osztályos tanuló
Megelőzés
A probléma valós és tenni kell annak megelőzésére. Számtalan prevenciós program létezik és olvashatunk róluk a szakirodalomban, mint a finn KiVa, ENABLE, NyugiOvi program békés iskolák és színházi eszközök (Jármi, 2019).
A Kaleidoscope-nál osztálykirándulások keretein belül egy-egy mélyebb beszélgetés során gyakran előjönnek a bullying jellemzői. Éppen ezért is tartjuk fontosnak, hogy beszéljünk róla és egy tevékenység keretein belül tegyünk a megelőzése érdekében, hiszen ahogyan a kutatás és szakirodalom eredményei is alátámasztják a bullying és annak különböző típusai jelen vannak a térségünkben.
Kutatást készítette: Klárik, A.H. (2022): Cyberbullying járvány. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kar, Csíkszereda.
Bibliography
Babvey, P., Capela, F., Cappa, C., Lipizzi, C., Petrowski, N., & Ramirez-Marquez, J. (2020): Using social media data for assessing children’s exposure to violence during the COVID-19 pandemic. Child Abuse & Neglect.
Baxter-Dáné G., Keresztesi P., Nagy Wolf. I., Ráduly-Zörgő É. & Vitus-Bulbuk E. (szerk.) (2018): Az iskolai bántalmazás. Tájékoztató pedagógusoknak. Kolozsvár, Ábel Kiadó.
Buda, M., Péntek, E. (2010): Csak játszottunk…! Az iskolai zaklatás és következményei. Embertárs, 8(3), 1–13.
Carlisle, N., Rofes, E. (2007): School bullying: Do adult survivors perceive longterm effects? Traumatology, 13 (1), 16-26.
Décsi, D. (2021): Koronavírus és cyberbullying járvány? – az internetes zaklatás és annak terjedése pandémia idején. Cikk, Mindset Pszichológia.
Fazekas-Dávid D. (2020): Az iskolai zaklatás. Az agresszív és deviáns viselkedés előfordulása a Kunszentmártoni járásban. Szolnoki Tankerületi Központ, Szolnok.
Figula, E. (2004): Bántalmazók és bántalmazottak az iskolában. Új Pedagógiai Szemle. 54(7–8), 223–228
Jármi É. (2019): Az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzése. Educatio 28 (3), 528–540.
Jármi É., Piros V. (2017): Az iskolai bántalmazás: bullying. In N. Kollár K., Szabó É.: Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II. kötet. Osiris, Budapest. 265-287.
Olweus, D. (1999): Az iskolai zaklatás. Educatio, 4. szám 717-739. ford. Dudik Éva