Amikor iskolai eredményekről beszélünk, hajlamosak vagyunk a „jó tanuló – rossz tanuló” egyszerűsítő kategóriákban gondolkodni. Pedig a teljesítmény sokkal több tényezőn múlik, mint hogy ki mennyit tanul, vagy hogyan teljesít az iskolában. Az egyik legfontosabb, mégis gyakran háttérbe szorított tényező az énkép – vagyis az, ahogyan saját magunkat látjuk.
Mi az énkép?
Egyszerűen megfogalmazva az énkép az, amit magunkról gondolunk: milyennek látjuk magunkat, mik az erősségeink illetve gyengeségeink, milyen célokat tűzünk ki magunknak, mit vagyunk képesek elérni és megvalósítani.
Énképünket a saját tapasztalataink és a környezet visszajelzései formálják. Már gyerekként is rengeteg sztereotípiával találkozunk, amelyek hatással lehetnek ránk. A család szokásai, a szülői minták, a barátok visszajelzései mind-mind beépülnek abba, ahogy magunkat látjuk. Érdekesség, hogy az énkép nem egységes, hanem több részből áll: például van külön „tanulási énképünk” (tantárgyanként is eltérhet), de létezik szociális énkép vagy testkép is.
A kutatások szerint ezek közül az iskolai teljesítmény szempontjából a tanulmányi énkép a legfontosabb. Más szavakkal: az, hogy mennyire hisszük el magunkról, hogy képesek vagyunk matematikából, nyelvtanból vagy akár biológiából jó eredményt elérni, sokszor többet számít, mint a tényleges tudásunk.
Vajon a jegyeink csak a tanuláson múlnak?
A válasz egyértelműen: nem. A tanulási szokások mellett óriási szerepe van a szorongásnak és annak, hogyan érezzük magunkat egy-egy helyzetben.
- Az alacsony szorongású tanulók teljesítménye sokszor akkor javul, ha nagyobb kihívás elé állítják őket.
- Az erősen szorongó tanulóknak viszont éppen ellenkezőleg: nyugodt, biztonságos környezetben tudják a legtöbbet kihozni magukból.
Ezért van az, hogy például egy felvételi vizsgán a szorongóbb diákok hátrányban vannak – hiába tudják a tananyagot, a nyomás alatt kevésbé tudják megmutatni a valódi képességeiket.
A tanár szerepe itt kulcsfontosságú: ha felismeri a diák szorongás-szintjét, és ennek megfelelően alakítja ki a tanítási stílust, sokat segíthet.
Az énkép alakulása: a környezet hatása
A gyerek énképének fejlődésében a szülők, tanárok és kortársak meghatározó szerepet játszanak. Gaskó Krisztina (2004) vizsgálatában eredetileg azt feltételezte, hogy a harmadik osztályosok önítéletét főképp a szülők, míg a hetedikesekét az osztálytársak ítélete befolyásolja a legerősebben. Az eredmények azonban azt mutatták, hogy 7. osztályban a diákok önmagukról alkotott tanulmányi eredményességi elképzelése leginkább összefüggött azzal, amit az osztályfőnök gondol róluk, tehát az ő véleménye nagyobb súllyal esik latba az önértékelésükben, mint más referenciaszemélyek véleménye (pl. szülők, osztálytársak).
Így tehát kijelenthetjük azt, hogy a tanári dicséret különösen erős hatással bír, mert érzelmi töltetet is hordoz. Nemcsak motivál, hanem hozzájárul a tanár-diák kapcsolat erősítéséhez is. Egy egyszerű „ügyes voltál” sokszor sokkal többet jelent, mint hinnénk – főleg azoknak a diákoknak, akikből hiányzik az önbizalom.
Hogyan befolyásolja az énkép a teljesítményt?
A pszichológiában jól ismert a Pygmalion-hatás: ha a tanár (vagy a környezet) hisz a diák képességeiben, az gyakran önbeteljesítő jóslattá válik – a tanuló valóban jobban teljesít.
Ennek ellentéte a tanult tehetetlenség. Ha valaki újra és újra azt tapasztalja, hogy hiába próbálkozik, mindig kudarc éri, előbb-utóbb elhiszi, hogy úgysem képes a sikerre. Így már bele sem tesz energiát, és önbeteljesítő módon valóban gyengébb eredményeket érhet el.
Itt jön képbe a kontrollhely: vajon a tanuló a sikereit és kudarcait saját erőfeszítésének tulajdonítja, vagy külső tényezőknek (szerencse, feladat nehézsége, tanár hozzáállása)? Azok, akik belső kontrollal rendelkeznek, sokkal kitartóbbak és motiváltabbak. (Dr. Tóth László – Képességstruktúrák és iskolai teljesítmény)
Mit tehetünk az egészséges énképért?
Akár szülőként, pedagógusként, akár diákként több dolgot is tehetünk:
- Pozitív visszajelzések adása és fogadása – a dicsérés nem hízelgés, hanem építő jellegű.
- Reális célok kitűzése – a túl magas elvárások éppúgy rombolhatnak, mint a túl alacsonyak.
- A kudarc normalizálása – a hibázás a tanulás része, nem pedig a tehetségtelenség jele.
- Növekedési szemlélet kialakítása – nem az számít, „okos vagyok-e”, hanem hogy mennyit fejlődöm.
A Kaleidoscope programvezetői olyan kimagaslóan rátermett és képzett fiatalokból állnak, akik igyekszenek legjobb tudásuk szerint a gyerekek közösségi illetve személyes igényeire is kellőképpen odafigyelni. Azáltal, hogy semmi sem válik kötelezővé, egy biztonságos környezetet teremtenek arra, hogy lehessen hibázni, kérdezni, fejlődni, egyénileg és csoportban egyaránt.
Összességében amint láttuk, a tanulók iskolai motivációja több tényező kölcsönhatásának az eredője. Az elvárások teljesíthetősége, a sikernek vagy kudarcnak az élménye, a kíváncsiság, a szorongás szintje, a tanár dicsérete vagy bírálata mind fontos szerepet játszanak abban, ahogyan a tanuló teljesít. Ezeknek a motivációs tényezőknek az együtt járását motivációs mintázatoknak nevezzük.
Elvileg ugyan feltételezhető, hogy minden tanuló más-más motivációs mintázattal rendelkezik, de az osztálybeli megfigyelések arra utalnak, hogy egyes konstellációk gyakrabban fordulnak elő, mint mások, így a pedagógiai jelentőségük is nagyobb lehet. Ezek azonban csak megfigyelések. “Sinclair (1987) szerint igazából idáig csak egyetlen ilyen motivációs mintázat létezését sikerült iskolai körülmények között hitelt érdemlően bizonyítani: a kis önbizalom legtöbbször erős szorongással, alacsony szintű teljesítménymotivációval, illetve tanult tehetetlenségre utaló jegyekkel jár. Ilyen mintázattal a hátrányos körülmények között élő tanulóknál találkozhatunk a leggyakrabban.” (Dr. Tóth László – Képességstruktúrák és iskolai teljesítmény)
Felhasznált szakirodalom
Gaskó, K. (2004). Az osztályfőnök, a szülők és az osztálytársak értékelésének hatása a tanuló önértékelésére. Iskolakultúra, 14(10), 62–74.
Link:Az osztályfõnök, a szülõk és az osztálytársak értékelésének hatása a tanuló önértékelésére
Tóth, L. (2000). Képességstruktúrák és iskolai teljesítmény. Debrecen: KLTE.
Link: Képességstruktúrák és iskolai teljesítmény
Roszik, D. (2022). A tesztszorongás hatása az iskolai teljesítményre. Iskolapszichológia – Tanulás és Teljesítmény. ELTE PPK.
Link: A tesztszorongás hatása az iskolai teljesítményre
Sulinet Tudásbázis. Énkép. Pszichológiai, szociálpszichológiai alapismeretek. Letöltve: 2025. 09. 12.
Link: Énkép | Pszichológiai, szociálpszichológiai alapismeretek | Sulinet Tudásbázis
Wellness Életmód. (n. d.). Iskolakezdés – az énkép, az önértékelés kapcsolata az iskolai teljesítménnyel. Letöltve: 2025. 09. 12.
Link: Iskolakezdés – az énkép, az önértékelés kapcsolata az iskolai teljesítménnyel – wellness életmód