A kommunikációt gátló tényezők
Thomas Gordon értő figyelem technikájának ismertetésekor öt olyan odafigyelési módszert mutattunk be, amelyek használata segítségével minőségibb kapcsolatot alakíthatunk ki embertársainkkal. Ezekből a nyílt kérdések és a visszatükrözés olyan módszerek, amelyek használatakor a közléssorompók azonnal “lecsukódhatnak”, így meggátolva a két fél közötti beszélgetést.
Számtalanszor találkozhatunk a mindennapokban azzal, amikor megosztjuk valakivel problémáinkat reakciójával, kimondott szavai által olyannyira ellenérzéseket vált ki bennünk, hogy egyszerűen nem kívánunk többet beszélni abban a helyzetben, és talán a hozzá fűződő kapcsolatunk is megromlik. Ismerős? Tevékenységeink végén vezetett reflexiós beszélgetések során, amikor a játék során tapasztaltakat beszéljük meg, sokszor találkozunk azzal (úgy a gyerekek, mint a felnőttek esetében is), hogy egymás személyes megélésére, problémájára gúnyolódás, kinevetés az azonnali reakció a csoport egyes személyei részéről. Ez a megnyilvánulás nem csupán azt eredményezi abban a közegben, hogy a beszélő megváltoztatja az elmondani kívánt gondolatát, hanem azt is, hogy inkább nem beszél többet érzéseiről, megéléseiről.
A 12 kommunikációs gát
12 olyan kommunikációs gátat ismertet Gordon, amelyek használata során nem csupán lassíthatjuk a kommunikációt, hanem meg is gátolhatjuk azt. Egy konkrét példán keresztül ismerteti ezeket “A tanári hatékonyság fejlesztése” című könyvében, ami egy olyan általános iskolai helyzetet mutat be, amikor a diáknak gondja adódik egy feladat megoldásával. Erre a tanárnak a következő reakciói lehetnek többek között:
- parancsolgatás, utasítás, irányítás: “Hagyd abba a nyafogást, csináld meg a feladatod!”
- figyelmeztetés, fenyegetés: “Ha jó osztályzatot szeretnél kapni ebből a tárgyból, jó lenne, ha nekilátnál a tanulásnak!”
- prédikálás, megleckéztetés, “kellene” és “jobb lenne, ha”: “ Jól tudod, hogy az iskolában az a dolgod, hogy tanulj. A személyes problémáidat otthon kellene hagynod, azok oda valók.”
- tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása: “Az lenne a megoldás, ha jobb időbeosztást dolgoznál ki. akkor minden feladatodat el tudnád végezni.”
- tanítás, kioktatás, logikus érvelés: “Nézzük a tényeket. Ne felejtsd el, hogy már csak harmincnégy tanítási nap van hátra a feladat befejezésére.”
- bírálat, kritizálás, helytelenítés, hibáztatás: “Te egyszerűen csak lusta vagy, és állandóan halogatod a tanulást.”
- szidás, megbélyegzés, címkézés: “Úgy viselkedsz, mint egy elemista, nem pedig úgy, mint aki nemsokára már középiskolás lesz.”
- értelmezés, elemzés, megállapítás: “Ti csak ki akartok bújni a feladat elvégzése alól.”
- dicséret, egyetértés, pozitív értékelés: “Tényleg nagyon ügyes vagy fiam. Biztosan kitalálod, hogy hogyan lehetne ezt valahogy megcsinálni.”
- biztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás: “Nem csak te vagy így ezzel. Én is hasonlót éreztem, amikor nehéz feladatom volt. Láss csak neki, majd belejössz.”
- kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések: “Szerinted túl nehéz a feladat? “, “Mennyit készültél erre?”, “Miért nem kértél előbb segítséget?”, “Hány órát foglalkoztál vele?”
- visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás, figyelemelterelés: “Beszéljünk már valami kellemesebb témáról.”, “Most nincs erre idő.”, “Térjünk vissza a leckére.”, “Úgy tűnik valaki ma bal lábbal kelt fel.” (Gordon, 1994:59).
Ismerősen hangzanak?
Ahogy elolvassuk a felsorolt 12 gátat, talán első olvasatra nem is tűnik fel mi a probléma velük. Ez talán abból ered, hogy mindnyájunknak ismerősen hangozhatnak ezek a mondatok. Ha nem egy iskolai helyzetben, akkor a munkahelyi esetleg családon belüli beszélgetések során találkozhattunk velük valamilyen formában. Az olvasott mondatok emlékeztetnek bizonyos helyekre, emberekre, helyzetekre, eseményekre.
A közléssorompók egyik legfontosabb ismertetőjegye, hogy ezek nem közvetítenek megértést, hanem a hallgató rejtett üzenetét közvetítik. Az első öt sorompó üzenete az, hogy:
“Te túl buta vagy ahhoz, hogy magadtól kitaláld a megoldást, ezért én majd megmondom neked.”
(Gordon, 2010: 43).
A 6-tól 11-ig azt sugallja, hogy valami baj van veled, míg a 12-es rejtett üzenete, hogy nem kell erről beszélni, nem kívánatos ezt hallgatni. Az értő figyelem technikájának alkalmazásakor, tehát nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy a nyílt kérdések és a visszatükrözés során miként fogalmazzuk meg a gondolatainkat, annak érdekében, hogy társunkat ne korlátozzuk.
Arra kérünk, hogy olvasd át újra a 12 gátat, és közben gondolkozz el azon, hogy mikor találkoztál utoljára valamelyikkel. Milyen helyzetben? Mit éreztél? Mit váltott ki belőled? Ki mondta neked?
Bibliography
Gordon, T. (1994): A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektive Kiadó, Budapest.
Gordon, T.; Burch, N. (2010): Emberi kapcsolatok. Gordon Kiadó Magyarország, h.n.